Boka sérülés törés tünetei

LÁB IX. Bokatörések Mind az korábban tárgyaltuk, supináció stressz a laterális oldalon distractiós erőt, mediálisan nyíró erőt provokál.

Így a külső oldalon általában a külbokaszalagok szakadása jön létre. Az erőbehatás azonban nem mindig nyelődik el a szalagos struktúrákban, előfordulhat, hogy a külbokacsúcs szakad le.

Ilyenkor a külbokán létrejövő szakításos töréshez társulhat a belbokán kialakuló nyírásos törés. Ha mindkét bokanyúlvány érintett bimalleoláris törésről beszélünk. Ha ehhez erőteljes plantarfelxió kapcsán a tibia hátsó peremének lenyíródása is társul Volkmann háromszöglétrejön a trimalleoláris törés.

Az orvostudomány ágai

Az erőhatásokból nyilvánvaló, hogy ilyen mechanizmussal a syndesmosis területén nem ébrednek kóros erők, így annak sérülése kizárható. Ha a mechanizmus pronáció, a helyzet megfordul. A distractió a mediális oldalon jelentkezik, és vagy a deltaszalagot sérti, vagy a belbokanyúlványon okoz szakításos törést.

A nyíró erő behatási pontja ilyenkor éppen a syndesmosisra esik. Ha ez a szalagos összekötetés elég erős, nem, vagy csak részlegesen sérül, és az erő továbbhaladva ebben a magasságban éri a fibulát és okozhat rajta ferde lefutású, nyírásos törést.

Ha a syndesmosis előbb elszakad, az erő vezetődése proximál felé érinti a membrana interosseát, és esetleg csak jóval magasabban töri el a fibulát. A syndesmosis néha nem szalagosan szakad el, hanem a tapadási pontjai csontosan sérülnek.

A boka stabilizálása és az utókezelés is fontos

Ha az elülső részen dominál a hatás, a tuberculum Chaput szakadhat ki, ha a hátsó tapadási pont sérül, az gyakran a hátsó peremre Volkmann háromszög terjedően okozhat csontos abruptiót. Ezen szakításos törések tehát boka sérülés törés tünetei syndesmosis sérülésére utalnak, ezért mindig komolyan veendők.

Tünetek: a bokatörések tünetei nagyon hasonlók a szalagsérülésekhez duzzanat, fájdalom, funkciózavarcsak általában hevesebbek. Néha vékony lágyrészeken keresztül tapintani lehet a kórosan elmozgatható törtdarabokat, biztos diagnózist azonban a röntgen mutat. A syndesmosis pontosabb megítélésére általában 3 irányt AP, oldal és 20 fokos berotált helyzet nézünk.

A bokarándulás a boka ínszalagjainak (a csontokat összekötő erős, rugalmas szalagok) sérülése.

Mint láthattuk, a különböző mechanizmusok többféle sérüléskombinációt okozhatnak. Így az érintett bokanyúlványok száma szerint kül- belboka, és hátsó perem beszélhetünk mono-bi- vagy trimalleoláris törésekről. Ez azonban önmagában nem sokat mond a bokaízület stabilitási helyzetéről.

Milyen termékekkel kezelhetjük otthon az esetleges bokasérüléseket? Akut sérülések A bokasérülések a leggyakoribb sportsérülések közé tartoznak.

Mivel ebből a szempontból a legfontosabb tényező a syndesmosis intaktsága, a gyakorlatban a Weber féle classifikáció a legelterjedtebb. Ez a beosztás a fibulatörés magasságán és syndesmosishoz való viszonyán alapul. Supinatiós, szakításos külbokatörésnél Weber A a syndesmosis biztosan nem sérül, így a bokavilla stabilitása akkor is megmarad, ha belboka vagy Volkmann törés társul hozzá.

Rehabilitáció-bokasérülés - Sport\u0026Balance Győr

Pronációs sérülésnél azonban mindig kell számolni a syndesmosis érintettségével. Ha a törésvonal a syndesmosis magasságából fájó ízületek hogyan kell kezelni őket Weber Ba sérülés mértéke a radiológiai kép alapján nem eldönthető.

Ilyenkor a fibula stabilizálása után elvégzett stressz vizsgálat mutatja meg az érintettséget. Ha kóros nyithatóságot tapasztalunk, a syndesmosis sérült, ezért annak ellátását is el kell végezni. Ha a fibula törése egyértelműen a syndesmosis vonala felett kezdődik Weber C és a sérülés pronációs mechanizmusú volt és nem direkt behatása csontos sérülés csak a syndesmosis megelőző szakadása után jöhetett létre, így a látott rtg kép alapján is biztosra vehetjük a bokavilla ellátandó instabilitását.

A csontrepedés

Ilyen mechanizmus talaján néha egészen magasan, a boka sérülés törés tünetei középső vagy proximális harmadában is létrejöhet törés Maisonneuve sérülés mely biomechanikailag mégis a boka sérülés törés tünetei közé sorolandó. Ellátás: Abszolút elmozdulás nélküli, a bokavilla stabilitását nem érintő töréseknél szóba jön konzervatív, vagy funkcionális kezelés.

Elmozdulásos, vagy a bokavilla instabilitásával járó töréseknél azonban általában műtét a javasolt.

Mivel ezen sérülések ízületi törésnek számítana, mindig törekedni kell a pontos anatómiai helyreállításra a posttraumás arthrózis megelőzése céljából. A fibulán ma is főleg lemezeket és csavarokat használunk, a szakításos töréseknél húzóhurok vagy húzócsavar alkalmazható. Térdfájdalom kezelése sérülés után sérülésnél a tibiofibuláris távolság fixen tartására átmenetileg egy a fibulán keresztül a tibiába fúrt úgynevezett állítócsavart használunk.

A rándulás általában akkor következik be, ha a boka kifelé mozdul el, miközben a talp befelé, a másik láb felé fordul.

Ez a megfelelő távolságot megtartva lehetőséget ad a syndesmosis szalagos gyógyulására. Ha a sérülés részben vagy egészben abruptiós a Chaput tuberculum, vagy a Volkmann egy részével együtt csontosan szakad ki, ezek refixációja a követendő megoldás, amit ki lehet egészíteni biztonsági tehermentesítő állító csavarral.

Mitől alakul ki a bokaficam?

A terhelhetőség a törés típusától és a beteg alkati adottságaitól függ. Ha állítócsavart használunk, a syndesmosis gyógyulásáig és annak kivételéig hét a terhelés tilos, csak aktív passzív mozgatás lehetséges.

Weber A töréseknél, ha nem volt társuló belboka vagy nagyobb Volkmann sérülés, hamar, már néhány nap után engedélyezhető az óvatos terhelés ilyenkor a kompressziós erők inkább összepréselik a törési felszínt. Syndesmosist komolyabban nem érintő Weber B töréseknél hét alatt érhető el a teljes terhelés.

Komolyabb sporttevékenység csak a teljes gyógyulás kb.